Jessie és Angale két jó barátnő. Mind a ketten kibuktak a gimiből, de ennek ellenére igyekeznek valahogy talpon maradni az életben. Egy hétre leugranak lazítani a tengerhez, de mindeközben kirabolják a házukat is. Teljesen le vannak égve, nem tudják fizetni az albérletet, így még ki is akarják őket rúgni onnét.
Két fiatal, cuki csaj története, akik bár nagyon alul vannak, töretlen lendülettel robognak át az élet e korai szakaszának minden buktatóján. Betörnek a suliba, elkötik a kocsikat, lopnak a szomszéd gyömölöskertjéből, kifosztják a közeli kisboltot.., vagyis nem pont ezt, de az összes ilyen csíny (ha alul vagy), úgyis egy közös halmaz. Töretlen optimizmus, a saját „halhatatlanságodba” vetett hit, féktelen életkedv szinte lecsorog a TV képernyő szélén. Egy adag amerika is van benne példásan tálalva (senki nem szól be senkinek, nincs „izmus”), ma nem sok ilyet látni filmekben. És a film vicces, semmi ökör baromság, csak a finom, tiszta poénok. Ezt a filmet imádom.