(2016)
Miután megtudják, hogy a kormány visszavezényli őket a háborús térségbe, Billyn kiábrándultság és harag lesz úrrá. Vívódásai középpontjában az áll, hogy vajon van-e értelme az idegenben szerzett békének.
Billy Lynn és héttagú csapata hősként tér haza Irakból. Feletteseik utasítására részt kell venniük egy, a háborút népszerűsítő országos körúton. Miután megtudják, hogy a kormány visszavezényli őket a háborús térségbe, Billyn kiábrándultság és harag lesz úrrá. Vívódásai középpontjában az áll, hogy vajon van-e értelme az idegenben szerzett békének, ha az ő életében ezáltal konfliktusok és háborúk születnek azáltal, hogy személyes kapcsolatai szétporladnak a távol töltött idő alatt?!
Még több információ
Eredeti cím:
Billy Lynn's Long Halftime WalkÍrók:
Ben Fountain (based on the novel by), Jean-Christophe Castelli (screenplay)Díjak:
3 wins & 4 nominations.Népszerű Hozzászólások (2)
A poszttraumás stressz egy tipikus amerikai betegség amit ők találtak fel,ez kb a 200.hasonló film,ami mind arról szól,h jaj az ő szegény katonáik,és ők távol a hazájuktól harcolnak a népükért…nem kell az egész világot kizsákmányolni az olajért,aranyért és más javakért,nem kell a srácokat odaküldeni a halálba,nem a hazájukért!! hanem az olajért! és akkor nincs poszttraumás stressz se.Ennyit erről a sokadik önfényező,önsajnáltató filmről.
Szar a köbön! Amerikai picsogás! De volt némi igazságtartalma is. Pl. amiért más népeket terrorizálnak, az nem a demokráciának csúfolt szarság, hanem maga az olaj hatalma. Arra azért még nem jöttek rá, hogy ők a rossz fiúk, nem azok, akiket a saját hazájukban halomra lőnek. Ezek nem fognak soha semmiből tanulni, hiszen Vietnamban ugyan ezt tették a helyi lakóssággal. Egyébként azt elfelejtik közzétenni, hogy akkor is folyton háborúznának, ha nem lenne olaj vagy más ingyen kincs, amit ellophatnak. Önmagáért a háborúért is háborúznának, mert irányítani akarnak mindenhol mindent és mindenkit. Arról nem is beszélve, hogy a háború a legnagyobb üzlet. Hiszen tovább zsírosodnak a fegyvergyártók, és ha már mindent a földig romboltak, akkor jó pénzért, adósságért, természeti kincsekért, lelkesen újjáépítik azt, amit előtte még lelkesebben lebombáztak. Persze baromira megható, hogy amerikai, szűz suhancokat használnak fel erre a nemes célra. Egészen véletlenül nem az iskolában lenne ezeknek a helyük? Nem hasonlít ez a Hitleri német országra, ahol a végén már, gyerekeket küldtek a háborúba? De a legviccesebb az egész történetben, hogy milyen álszent, pénzéhes, pazarló, parazita „nemzet” Amerika, amit ezek a szerencsétlenek akarnak megvédeni valami elől, ami nem is létezik. Nem esik le nekik, hogy csak eszközök. Nem ez így nem igaz, hiszen a filmben épen ezek a halvány igazságmorzsák kerültek folyton elő. De hát nem az ő tisztjük megítélni a helyzetet, mert ők csak 19 éves katonák. Beszarás… Ott, ahol nem szolgálnak fel alkohol 21 éves kor alattinak, de drogozni orrba és szájba lehet, éretlen szüzeket küldenek harcolni az Amerikai állam nevében, hogy ne csak az államot, de az Amerikai álmot is fenntudják tartani. Valójában teljes agyrém. Mindennek az oka és okozója az Amerikai álom. Ezért van minden rossz a földön, mert mindenki az Amerikai álmot akarja élni. Még mi is. De még olyan keleti bölcsek is, mint Pl. Kína. Hagyják veszni a több évezredes bölcsességet, mert győzött az Amerikai giccs parádé. Az Amerikai álom. Ebben a filmben nem a film volt az érdekes, hanem az, amit nem tettek bele, de tudjuk, hogy a sorok közt ott búvik meg az igazság.