A kiskirály

Az egykori Szovjetunió területén ismét dúl a hidegháború. A kommunista ideológia ellenfelei immár az országhatárokon belül garázdálkodnak. Pavel Lungin filmjének főhőse egy sikeres iparmágnás, Platon Makovszkij, aki nem csupán a reklámiparban, hanem a médiában és a politikai szférában is tekintélyes befolyással rendelkezik. A nyitó jelenetben tradicionális orosz öltözéket és vörös szalagot viselő emberek tüntetését láthatjuk, akik a tőkés vállalkozások ellen vonultak az utcákra. A kommunista demonstrációkat idéző tömegmegmozdulásra Makovszkij hűvösen és kimérten reagál: „Nem akarok semmi egyebet, mint szabad emberként élni.” Ám a posztszovjet érában, ahol a macchiavellizmust még mindig prekapitalista csökevénynek tartják, nincs helye az egyéni sikereknek.

A forgatókönyv Juli Dubov Bolsaja pajka című regénye alapján készült, de csak nagy vonalakban követi a könyvet. Lungin célja az volt, hogy körüljárja a kortárs orosz társadalmat manapság leginkább foglalkoztató, a posztszovjet kapitalizmus jelenségét érintő kérdéskört. S bár mind Dubov, mind pedig Lungin tagadják, hogy bármiféle köze lenne a regény, illetve a film főhősének Borisz Berezovszkijhoz, Oroszország leghíresebb iparmágnásához, szembeötlő a hasonlóság Makovszkij és Berezovszkij között.