Black Box
(2020)
Rendező:
Emmanuel Osei-Kuffour
Egy egyedülálló apa egy tragikus autóbaleset részese lesz, rövidesen pedig részt vesz egy olyan kísérletben, amelynek még szörnyűbb következményei lesznek.
Egy egyedülálló apa egy tragikus autóbaleset részese lesz, rövidesen pedig részt vesz egy olyan kísérletben, amelynek még szörnyűbb következményei lesznek.
(Feliratos)
Első filmes rendező ide vagy oda,ez egy kiváló film. A szereplők egytől egyig nagyon hitelesek, Ava pedig imádni való. Ez a film nem is az idegekre hat, inkább az érzelmekre, és lehet rossz a besorolás, vagy talán nem is tudni hova sorolja az ember. Azon meg külön meglepődtem, hogy mint utólag megtudtam, Troy James játszotta azt a rémisztő figurát. Bár gyanús volt már a film alatt is hogy akár lehet ő is, de nem tudtam, hogy a tehetségkutató show után filmszerepeket vállalt a különleges képességével, és ez nekem külön plusz pont, hogy nem CGI-vel oldották meg a rémisztő jeleneteket. Érdekes film, merem ajánlani. Remélem ezzel nem spoilereztem el semmit, csupán felkeltettem a kíváncsiságokat. 🙂
„Ahogy a Tűnj el a mindennapi rasszizmus témakörét hangolja össze az egzisztenciális horror elemeivel, úgy igyekszik a Black Box kombinálni témáját műfajával. Az elsőfilmes rendező, Emmanuel Osei-Kuffour kezében azonban az alkotóelemek inkább gyengítik egymást, mint erősitik.
Peele filmjéhez hasonlóan a Black Box is a szereplők viszonyára koncentrál első harmadában. Nolan és lányának viszonya egyértelműen a film legjobban működő vonulata. A körülményei miatt idő előtt felnőni kénytelen kiskamasz, aki kitartóan segíti kiszolgáltatott édesapját, és a múltját reménytelenül kereső apa tragédiája könnyedén el tudná vinni hátán a filmet. De írói jobban ragaszkodnak nem túl eredeti alapötletükhöz, és egy bizonyos csavarhoz, ami felé az egész cselekmény halad. Amellett, hogy az ominózus fordulatot nem nehéz megjósolni, bekövetkezése után a film magját adó családi szál azonnal a háttérbe szorul, nélküle pedig legfeljebb csak műfaji eszköztárára támaszkodhat. És itt gyökereznek a Black Box legnagyobb hiányosságai.
Rendezőjének érezhetően jó szeme van az emberi drámához, a horror stíluselemeit azonban nem sikerül alkalmaznia. A hipnotizőr gépezetben átélt emlékvíziók tökéletes alapanyagai lennének kőkemény vizuális ingereknek, ehelyett éppen ezek alatt veszti el a film dinamikáját. Nincs meg benne az a zsigeri terror, amit a Tűnj el süllyedés jelenetei olyan zseniálisan megteremtettek.
Egy horrorfilm legfontosabb eszköze a markáns atmoszféra, és ez az, ami gyakorlatilag teljesen hiányzik innen. Enélkül pedig a film az olcsó ijesztgetésekre próbál apellálni elmosódott arcokkal és egy rendre felbukkanó, félelmetesen kúszó alakkal, vizuálisan alulinspirált hallucinációk képében, melyek a horror és a történetmesélés eszközeként is kevésnek bizonyulnak. A film nem találja saját személyiségét. Mintha egy rákényszerített szerepben próbálna tetszelegni, ami nyilvánvalóan nem illik hozzá.
A Black Box horrorfilmnek nem elég bevállalós, drámaként pedig visszafogottabb a kelleténél. A film komoly hiányosságai ellenére egy döntő erénnyel azért rendelkezik: van szíve. Karakterei árnyalt sorsa mellett nehéz lenne szó nélkül elmenni, az emberi személyiség törékenységéhez pedig remek érzékkel nyúl Osei-Kuffour. A műfaj megkötései nélkül akár kiemelkedő filmet is alkothatott volna.”
By HD@revizoronline(dot)com
Igaza van kedves koptsky. Ezek már nézhetetlen filmek. Mondjuk két éve minden második film érdekelt….most, 0,5 %, de persze ez az én bajom. Biztosan nagyon klassz ez a film is annak, aki vevő rá, én csak annak örülök, ha a borítóról -még- látszik, mit nem fogok megnézni…
Elgondolgodtató … eddig hogy „jutottunk” el ?!
A borítót nézve, az ember felhördül: Újabb kvóta!
A „MŰ” előzetes eseményvonalát olvasva felsikít:
érzékenyítés, primitívség, agy-átfertőtlenítés.
Vagy mégsem? Vagy de! Igen! Még? Sem?