Mátyás király és Hunyadi Nándor János – Akiért a harang szól…

Mátyás király szent?

A magyar néphagyományban igen! A szellemvilágban is úgy tekintenek rá, mint az egyik legnagyobb szentre. Úgy igyekezett élni, cselekedni, gondolkodni, misztikus és elegáns, gyönyörű földi dolgokat megteremteni, mint annak idején Jézus Urunk. Ha Mátyásról beszélek, olyan mintha Jézus Urunkról beszélnék. Mátyás király Jézus Urunk egyik képviselője volt, földi képviselője. Kimagasló az eleganciája, a megjelenése, a tudása, a vitézsége, a nők iránti imádata, az Istenszeretete, a művészetek iránti hozzáállása.

Mátyás 1443. február 23.-án született Kolozsváron, Erdélyben. 1458. január 24.-én választották magyar királlyá. Még nem volt 15 éves. Mivel fiatalkorú volt, kapott egy kormányzót. Édesanyja testvére, Szilágyi Mihály lett a kormányzó. A törökök úgy hívták, Kara Mihály, Fekete Mihály, két karddal járt a harcokban, két karddal vágta a törököt.

Mátyás idejében két nagyhangú emberről ír a történetírás, úgy hívták őket, az Isten harsonái. Az egyik ilyen ember egy római pap volt, Kapisztrán Szent János, akit nagy tisztesség övezett. Kékszemű, szikár ember, ahol megjelent, emberek gyógyultak körülötte. Amikor megszólalt, a falu végén is lehetett hallani. A másik „nagyhangú ember” Kinizsi Pál volt. Kinizsi Pál, amikor megjelent a török elleni csatában, felvette a nyakába teljes páncélban lévő lovat. Megfordult vele, forogva bement a törökök közé, akik hullottak. Felpattant a lóra, körbevágtatta az egész sereget. Úgy ordított, hogy a törökök már attól menekültek. Innen származik a mondás: szpáhi félelemmel menekül.