Leonard Shelby (Guy Pearce) életét egyetlen cél vezérli: megtalálni azt, aki megölte és megerőszakolta feleségét és bosszút állni haláláért. Leonard azonban egy furcsa, gyógyíthatatlan betegségben szenved. Amnéziás és a frissen szerzett élményekre is képtelen emlékezni. Egyetlen dologban biztos csupán: bosszút akar állni. Betegsége azonban különösen megnehezíti ezt. Polaroid képekkel dokumentálja minden lépését, névjegykártyák, dokumentumok, tetoválások segítségével próbálja összerakosgatni élete és a brutális gyilkosság darabkáit. A szálak egyre bonyolódnak, mindenki gyanússá válik, talán még maga Leonard is. A nagy kérdés pedig még mindig nyitva áll: ki a gyilkos?
Borzasztó ezeket a kommenteket olvasni.
Ez a film egy kötelező darab, aki nem a rambo-ért és az avengers filmekért rajong, annak ez a film garantáltan a kedvencei között fog szerepelni, hihetetlen csavarokkal van tele a film, nincs üresjárat, pislogni is sajnálsz majd.
Ui.: Nem csodálom, hogy pont azok az emberek hordják le általában a komolyabb kaliberű filmeket, akiknek bikinis nők és tuningolt kocsik vannak az avatarjaikon, valamiféle intellektuelbeli párhuzam mégiscsak levonható.
Csak annak nem tetszik ez a film, aki nem tudja követni.
Ez a változat az eredeti lemezen is megtalálható, de azon nem volt magyar hangsáv, ami a szinkron kiváló minősége miatt sajnálatos. Ez a verzió ezt hivatott pótolni, köszönet érte!
Maga a film így nem adta ugyanazt az élményt. Ebben a változatban másra tudtam fókuszálni, és nem a sorrendet összerakni, ami véleményem szerint az eredeti változatnak az erőssége, és pont ez emeli ki a szimpla thriller, krimi vagy dráma kategóriából, és végig fenn tudja tartani a figyelmet (a 21 gramm ehhez képest – és amúgy is – egy nagy nulla!).
Egyesek szerint ez a rendező legjobb filmje, szerintem inkább a második legjobbja, az első a Tökéletes trükk.