Egy legendás kardművész száll szembe egy zombiinvázióval, kezében lélekölő démoni kardjával.
Az Onimusha című videojátékok alapján készült animesorozat.
A feminista „kék szemű“ után itt a 100%-ban maszkulin szamuráj. Nem kétséges, hogy a film főhősének, azaz Muszasi Mijamoto-nak (aki 16-17. századi híres japán kardforgató, vagyis valóságos személy volt) alakját a hírneves japán színész, Mifune Tosiró filmes Szandzsuró-járól mintázták. Ugyan úgy ásítozik és vakarózik itt is, mint Mifune teszi azt Kuroszava filmjeiben. Mifune egyébkén az 50-es években három összefüggő (és eléggé hosszú) filmben játszotta el Muszasi történetét. Az utolsó részben Ganrjú-szigetén egy bokutóval, fakarddal győzi le legnagyobb ellenfelét és állandó kihívóját, a szintén kiváló vívó Szaszaki Kodzsirót. Ez a figura ebben a rajzfilmben is felbukkan. Muszasi persze itt is legyőzi – most egy leszakított deszkalappal.
Megítélésem szerint az animáció nem tökéletes – a figurák kissé fura módos járnak, mozognak. Inkább csak elhúzzák őket a háttér előtt. Ez azonban nem sokat számít és nekem a film egészében nagyon tetszett.
Végül megjegyzem, szánakozni kell azon, hogy a magyar szinkronosok nem tudják, hogy néz ki egy kesztyű – ha tudnák, nem neveznék így a harcos alkarvédőjét.
Na ezért nem nézek szinkronos animét!Ha lehet angolul sem.Csak felidegesít, mikor valamit úgy adnak benne vissza aminek köze sincs az eredetihez.Igaz ilyet már könyvben is tapasztaltam.Nem kellett hozzá japántudás, hogy mit hablatyolt össze a vétkes mondatokon át körülírva ami egyértelmű volt az író és nem a fordító számára, látszott szépen, hogy az író nem csak a holdat ugatja, míg a fordító azt se tudja melyik bolygón ténfereg;ugyanis a közel egy bekezdésnyi mondatsort, írd és mond kettő azaz kettő darab szóval kellett volna leírni hogy értelmes legyen.Igaz nem tudhat mindenki mindent, de ha nem tudja legalább alapvetésekben tájékozódjon.Régen ez még elnézhető volt, de manapság egyáltalán nem bocsánatos viszont annál nagyobb bűn!
Valami titok folytán a Japáni szinkronokat mindig sikerül úgy elcseszni hogy fájjon.A ritka kivételek , nem sok van ezt méginkább kiemelik
Kifejezetten rühellem a wokeflexet.De amikor Netflixé képesek válni akkor ilyen valóban lenyűgöző MESTERMŰVEKET készítenek!Ezt a sorozatot- igaz még csak az elsőt volt szerencsém láthatni- már a káprázatos rajzok miatt is öröm nézni. De szemmel látható, hogy a történet sem kullog lemaradva látványvilágtól.A szinkronról nem tudok mit mondani mert animét más nyelven mint japánul nem nézek, szinkronosan is csak akkor ha valóban meggyőződtem arról, hogy minőségi angolul vagy más nyelveken viszont elvből sem egyáltalán nem.A felirat sajnos keveri az angol kiejtést a a magyarul írottakkal elég rapszodikusan és zavarón.De minden más tekintetben ez egy valódi Rajzfilmélmény.Ami után Muszasi Hadúr is megnyalná mind a tíz ujját. Aki kételkedik és egy szavamat sem hiszi bátran nézzen utána ennek a finomságnak…aszt majd meglásssa
nekem onimusha nem jött annyira be…a „feminista”kék szemü szamuráj jobb volt ez max nálam 10/4
A feminista „kék szemű“ után itt a 100%-ban maszkulin szamuráj. Nem kétséges, hogy a film főhősének, azaz Muszasi Mijamoto-nak (aki 16-17. századi híres japán kardforgató, vagyis valóságos személy volt) alakját a hírneves japán színész, Mifune Tosiró filmes Szandzsuró-járól mintázták. Ugyan úgy ásítozik és vakarózik itt is, mint Mifune teszi azt Kuroszava filmjeiben. Mifune egyébkén az 50-es években három összefüggő (és eléggé hosszú) filmben játszotta el Muszasi történetét. Az utolsó részben Ganrjú-szigetén egy bokutóval, fakarddal győzi le legnagyobb ellenfelét és állandó kihívóját, a szintén kiváló vívó Szaszaki Kodzsirót. Ez a figura ebben a rajzfilmben is felbukkan. Muszasi persze itt is legyőzi – most egy leszakított deszkalappal.
Megítélésem szerint az animáció nem tökéletes – a figurák kissé fura módos járnak, mozognak. Inkább csak elhúzzák őket a háttér előtt. Ez azonban nem sokat számít és nekem a film egészében nagyon tetszett.
Végül megjegyzem, szánakozni kell azon, hogy a magyar szinkronosok nem tudják, hogy néz ki egy kesztyű – ha tudnák, nem neveznék így a harcos alkarvédőjét.
Na ezért nem nézek szinkronos animét!Ha lehet angolul sem.Csak felidegesít, mikor valamit úgy adnak benne vissza aminek köze sincs az eredetihez.Igaz ilyet már könyvben is tapasztaltam.Nem kellett hozzá japántudás, hogy mit hablatyolt össze a vétkes mondatokon át körülírva ami egyértelmű volt az író és nem a fordító számára, látszott szépen, hogy az író nem csak a holdat ugatja, míg a fordító azt se tudja melyik bolygón ténfereg;ugyanis a közel egy bekezdésnyi mondatsort, írd és mond kettő azaz kettő darab szóval kellett volna leírni hogy értelmes legyen.Igaz nem tudhat mindenki mindent, de ha nem tudja legalább alapvetésekben tájékozódjon.Régen ez még elnézhető volt, de manapság egyáltalán nem bocsánatos viszont annál nagyobb bűn!
Valami titok folytán a Japáni szinkronokat mindig sikerül úgy elcseszni hogy fájjon.A ritka kivételek , nem sok van ezt méginkább kiemelik
Nem lenne baj, ha kiírnátok ha egy film vagy sorozat rajzfilm és nem rendes film. Köszi
Kifejezetten rühellem a wokeflexet.De amikor Netflixé képesek válni akkor ilyen valóban lenyűgöző MESTERMŰVEKET készítenek!Ezt a sorozatot- igaz még csak az elsőt volt szerencsém láthatni- már a káprázatos rajzok miatt is öröm nézni. De szemmel látható, hogy a történet sem kullog lemaradva látványvilágtól.A szinkronról nem tudok mit mondani mert animét más nyelven mint japánul nem nézek, szinkronosan is csak akkor ha valóban meggyőződtem arról, hogy minőségi angolul vagy más nyelveken viszont elvből sem egyáltalán nem.A felirat sajnos keveri az angol kiejtést a a magyarul írottakkal elég rapszodikusan és zavarón.De minden más tekintetben ez egy valódi Rajzfilmélmény.Ami után Muszasi Hadúr is megnyalná mind a tíz ujját. Aki kételkedik és egy szavamat sem hiszi bátran nézzen utána ennek a finomságnak…aszt majd meglásssa